Gímszarvas

Magyarország fő vadfaja a gímszarvas, az ősi mondavilágban már összefonódott a magyarság sorsa a gímszarvassal, miszerint Hunor és Magor a magyarok ősei egy gímszarvas ünőt űzve jutottak el a Kárpát-medencébe.

Gímszarvas megőrizte a magyarság ezeréves története során kialakult misztikus szerepét a magyar vadászok között. Legjobban mindenki a gímszarvasbőgésre készül, október elején országszerte trófea-bemutatókat rendeznek, ahol az adott évben elejtett trófeák vannak a porondon.

Februárban az agancsozók lepik el az erdőket-akiknek nem adatott meg, hogy vadásszanak, vagy nem is akarnak-, bármilyen tiltás, szankció kilátásba helyezése sem rettenti el őket, mennek, gyűjtik, posztolják a közösségi médiában, hogy ki mit talált.
A gímszarvas a német ajkú vadászok körében is kiemelt jelentőséggel bír, mindenki számára ismert a Lebenshirsch kifejezés, azaz az élete bikája, ami nem más vadfaj, még a mai kitágult világunkban sem lett oroszlán, leopárd stb., megmaradt gímszarvas bikának.

A gímszarvas a nagy kiterjedésű erdők vadja, azon az országrészeken érzi jól magát, ahol az erdősültség nagy, vonulni tud, különböző évszakokban, különböző tartózkodási helyei vannak, amelyek általában nem egy vadászatra jogosult területét érintik. Zavarást nem szereti, ismétlődő zavarás esetén odébb áll.

A szél is nagyban befolyásolja viselkedésüket. Vadászati idényben nagyszámú populációk esetén megfigyelhető, hogy az összeverődött nagy rudlik mindig széllel szemben mozognak, máshol tartózkodnak erős északi, ill. déli szél esetén.
A gímszarvas, mint minden vad olyan erdőben érzi jól magát, ahol a saját testmagasságában van takarás, ami többnyire táplálék is. Ilyen erdők az idősebb nagy cserjeszinttel rendelkező tölgyesek, bükkösök, a fiatal akácosok hajtásait is előszeretettel fogyasztja.

A gímszarvas Magyarországon, a Dunántúlon, az Északi-középhegységben, és a Duna-Tisza-közén fordul elő. 

Gímszarvas a  Dunántúlon

Legnagyobb számú egyedszámú populációi a Dél-Dunántúlon élnek Zala-, Somogy-, Baranya- megyékben, a legjobb trófeatömegű egyedek is innen kerülnek ki. A szeptemberben elejtett átlagos trófeatömeg közelít a 8 kg-hoz. Kiemelkedő vadászterületek: Bóly, Sellye, Siklós, Lábod, Nagykanizsa, Tapsony, Marcali, Gemenc, Kaszó.

Nyugat-Dunántúlon Vas megye, Győr-Moson-Sopron megye, jelentős mennyiségű szarvas él rekord számba menő gímtrófeákkal ritkán lehet találkozni. A szarvasbőgésben elejtett átlagos trófeatömeg 6-7 kg között van. Kiemelkedő vadászterületek: Sopron, Lajta Hanság, Káld, Röjtökmuzsaj,Sopron.

Közép-Dunántúl a Balatontól északra eső országrész, a Dunántúli-középhegység részét képező Bakonyban jelentős mennyiségű gímszarvas él a szarvasbőgésben elejtett átlag trófeatömeg 6-6,5 kg körül mozog. Kiemelkedő vadászterületek: Zirc, Uzsa, Ugod, Fehérvárcsurgó.

Észak-Dunántúl a Dunántúli-középhegység Balatontól főváros irányába tartó vonulatai Vértes, Gerecse, Budai-hegység az itt élő gímszarvas állomány közepes minőségű, átlagos szeptemberi trófeatömege 6 kg körül mozog. Kiemelkedő vadászterületek: Tata, Süttő, Bajna, Csákvár, Budakeszi.

Gímszarvas az Északi-középhegységben

Az Északi-középhegységben élő gímállomány trófeaképzés szempontjából, gyenge vagy közepes minőségű. Nagyon sok és nagyon szép vadászház található az Északi-középhegységben a természeti táj gyönyörű, vadregényes. Aki ebbe a régióba látogat el szarvasbőgésre, valószínűleg nem 10 kg + gímtrófeával, viszont maradandó élményekkel fog hazatérni.

Az Északi-középhegység Budapest felett a Dunakanyartól egészen az Ukrán határig tart, légvonalban a hegyvonulat hossza 200 km. Kiemelkedő vadászterületek: Diósjenő, Királyrét, Kemence, Mátrafüred, Galgamácsa, Radvány, Szín.

Gímszarvas az Alföldön

Az Alföld keleti régiójában a két nagy folyó közén, a Duna-Tisza közén él gímszarvas, amely az elmúlt ötven évben a Gemenci ártéri területekről húzódott át ebbe a régióba, és úgy néz ki otthonra talált. Érdekes, hogy kifejezetten nagy trófeatömegű egyedek is elejtésre kerülnek- nem nagy számban és nem minden évben-.  A szarvasbőgés itt kezdődik legkorábban, többnyire már augusztusban bőgnek a bikák, és szeptember derekán már elnémul az erdő. Kiemelkedő vadászterületek: Hajós, Homokmégy, Sükösd, Császártöltés, Jánoshalma, Karapancsa, Lenes.

Gímszarvas vadászata:

A gímszarvas bika legeredményesebben szarvasbőgésben vadászható, a gímszarvasbőgés földrajzi elhelyezkedéstől függően szeptember 1-től október közepéig tart.

Szeptemberben a magyar erdőknek semmivel sem összehasonlítható hangulata van, amikor egy párás hűvös szeptemberi hajnalon bőg a bika, az felejthetetlen élmény marad minden vadász számára.

A gímszarvas klasszikus vadászata az egyéni vadászat, mind a szarvasbőgésben, mind a téli selejtbika, tarvad vadászatok során a vadászvendég egy helyi hivatásos vadász kíséretében, magaslesen ülve várja a vad érkezését, vagy  cserkelve, esetleg lovas fogattal barkácsolva próbálja a kiszemelt egyedet puskalövésnyire megközelíteni.

Gímszarvas vadászati idénye:

• Golyó érett bika szeptember 1-től október 31-ig
• selejt gímbika szeptember 1-től január 31-ig
• spíszer bika szeptember 1-től március 31-ig
• tehén szeptember 1-től február 28-ig
• ünő május 1-től február 28-ig
• a borjú szeptember 1-től április 30-ig

Magyarország Világranglistán szereplő gímbika trófeái

CIC pontozás

• 170-189.99 bronz
• 190-209.99 ezüst
• 210- arany